Frederick W. Smith - amerikai vállalkozó, a FedEx megalapítója

(1944 - ) 

„Teljesen kifogytunk a pénzből. De ami talán ennél is nagyobb problémát jelentett, hogy nem volt még kialakulva az a jogszabályi környezet, amire igazán szükségünk lett volna. Minden összeesküdött ellenünk, és úgy tűnt nagyobb összeget fogunk veszíteni. Nem maradt más az üzleti modellbe vetett hiten kívül. Kitartásunk aztán végül is meghozta az eredményt.” Hát… 1974-ben még tényleg úgy tűnt, hogy Fred Smith látomása a másnapra megérkező küldeményekről csupán álom marad. A családi tőke elfogyott, a banki kölcsönök esedékessé váltak, és az expressz csomagküldő szolgálat iránti még kereslet sem mutatkozott igazán. Fredet azonban nem olyan fából farakták, hogy ilyen „apróságok” elvegyék lelkesedését. A világgazdaság fejlődésének iránya végül is őt igazolta.

Ma már kevés nagyvállalat tudná elképzelni olajozott működését olyan szolgáltatók nélkül, amelyek ne garantálnák a küldemények másnap reggeli kézbesítését. A FedEx teherautók mára az amerikai táj képének megszokott részei lettek, a FedEx repülők pedig behálózzák az egész világot, legyen szó csokoládé vagy akár ipari berendezések célba juttatásáról. Fred Smith, a Federal Express elnök-vezérigazgatója, egykori tengerészgyalogos veterán, akit a sajtóban csak, mint az „overnight delivery business” atyjaként emlegetnek, a csőd széléről építette fel az amerikai üzleti világ egyik legnagyszerűbb sikerét.

FedEx csomagok – A gyorsuló üzleti világ sajátos ikonjai. Smith minden vevőnek azt ígéri, hogy a küldemény másnap délelőtt fél tizenegykor a címzettnél lesz, máskülönben a feladó visszakapja a pénzét.

Frederick W. Smith 1944. augusztus 11-én született Memphisben. Jól menő család tagjaként sosem voltak anyagi természetű gondjai, bár édesapját négy éves korában elvesztette, és így kénytelen volt anyja és a nagybácsik tanácsaira hagyatkozni. Már a Yale-en töltött egyetemi évek alatt komolyan foglalkozott a csomagküldési rendszerek problémájával. Egy professzorának több tanulmányban is felvázolta a számítógépesített logisztika (!) előnyeit, de próbálkozásait rendre közepes érdemjegyekkel minősítették. Fredet nem bántotta a dolog, és ötleteit „elraktározta” termékenyebb időkre.

Az egyetem után aztán besorozták. Nem is akárhova: tengerészgyalogosként Vietnámban szolgált. Persze befolyásos család tagjaként, Yale diplomával a zsebében a hadigépezet jótékonyan megóvta a háború valódi borzalmaitól, a felettes őrmester tanácsa a későbbiekben mégis fontos útmutatásnak bizonyult: „Mindössze három dologra emlékezz, fiam: tüzelj, mozogj és kommunikálj!” A sereg más szempontból is fontosnak bizonyult. Smith fiatal főhadnagyként komoly tapasztalatokat szerzett a beszerzési és szállítási folyamatokkal kapcsolatosan. Ezek az ismeretek aztán igencsak felértékelődtek közvetlenül a leszerelés után, 1971-ben, amikor Fred a család pénzét egy hatalmas, másnapi célba juttatást vállaló logisztikai rendszer kiépítésébe fektette. „Valami produktívat szerettem volna csinálni azután, hogy annyi mindent felrobbantottam.” – magyarázta döntését ironikusan egy későbbi interjúban.

Smith nem „kispályázott”. A családi „ezüsttel” és hitelekkel együtt kerek nyolcvan millió dollárt szedett össze az üzlet elindítására, amely meglehetősen visszafogottan startolt. Először csak kisebb csomagok és borítékok kiszállítását vállalták. Az első éjszakán egy 14 repülőből álló flotta emelkedett levegőbe, hogy célba juttathasson 168 küldeményt. Ez így meglehetősen ráfizetéses tevékenységnek bizonyult: működésének első két évében a vállalkozás 27 millió dollárt vesztett, és úgy tűnt, Fred valamennyi befektetőjének eljátszotta a pénzét, köztük bátyjai és nővérei megtakarítását. „Ez volt az a meglehetősen nehéz időszak, amikor a testvéreim magasba emelt karokkal járkáltak fel s alá a házban egymást riogatva azzal, hogy vége mindennek, Fred kisemmizte a családot.”

Ebben a szorult helyzetben Smith felidézte a háborús őrmester tanácsait: lőtt, mozgott és kommunikált. Meggyőzően érvelt, és rávette bankját, hogy bízzon az üzleti modellben és finanszírozza tovább a vállalatot. Ez persze még kevés lett volna a sikerhez. Szerencsére Smith egy olyan „aktív” vezető, aki jelentős szerepet vállal a vállalati stratégia kialakításában és megvalósításában. Fred nevéhez fűződik például annak az alapelvnek a rögzítése, hogy a pontos kiszállítás mellett legalább annyira fontos a pontos tájékoztatás. Ennek szellemében kezdte meg a FedEx azokat az IT fejlesztéseit, melynek eredményeképpen az ügyfelek percre pontos információkat szerezhetnek csomagjuk hollétéről, illetve a megvásárolt szolgáltatás aktuális teljesítési fokozatáról.

Szintén Smith erényei között tartják számon az egész szervezetre kiterjedő személyes felelősségvállalás kultúrájának megteremtését. A Fred által vezetett menedzsment különösen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy valamennyi munkavállaló személyesen is megtapasztalhassa, milyen mértékben járul hozzá a vállalat eredményességéhez. Ennek a „gondoskodó” rendszernek a részét képzi, hogy a menedzserek munkáját nem csak az üzleti teljesítmény, hanem a munkavállalói visszajelzések alapján is értékelik. Fred szerint ezekre a dolgokra érdemes odafigyelni, mert a munkatársi elköteleződés erősítése ugyancsak kifizetődő tevékenység. A számok őt igazolják: 1997-ben a cég piaci értéke meghaladta a 16 milliárd dollárt. Ekkor a FedEx-nél 170 ezren dolgoztak, a vállalat tulajdonában volt 584 repülő, 38.500 teherautó és naponta a világ 212 országában 2.8 millió küldeményt juttattak célba.

FedEx flotta – A légi és közúti szállítás mesteri kombinációja. A szállítóeszközöket vezérlő számítógépes rendszer 30 másodpercen belül megállapítja a szállítmány pontos helyét.

Smith vezetői hozzáállásának sikerét jól szemlélteti, hogy amikor a UPS (United Parcel Service) országos sztrájkja következtében a vállalat napi 800.000 extra küldeménnyel szembesült a szokásos megrendelések felett, munkatársak ezrei túlóráztak önkéntesen azért, hogy még éjfél előtt feldolgozhassák a csomaghegyeket, és elindíthassák időben a célállomás felé. Az emberfeletti erőfeszítések eredményeképp a FedEx megbirkózott a feladattal, és tartósan 2%-al növelte piaci részesedését a UPS rovására. Fred a szétosztott extra jutalom mellett 11 országos napilap és folyóirat egész oldalas hirdetéseiben mondott köszönetet munkatársainak.

Akiknek Fred nyilvánosan is köszönetet mondott – a FedEx csapat

A minőségi szolgáltatás példátlan anyagi sikert hozott Smithnek, becslések szerint megközelítőleg 700 millió dolláros vagyont halmozott fel azáltal, hogy elsőként törte meg a posta egyeduralmát, és tette lehetővé az üzleti világ számára az „egyéjszakás” csomagküldés lehetőségét. A vállalat, melynek indulásakor a logisztikai szakértők véleménye az volt, hogy nincs piaca, ma az amerikai gyorsposta szolgáltatások 45%-át birtokolja, több mint 5 milliárd dolláros forgalommal. A FedEx magas teljesítménye fejlett elosztó-központ hálózatának köszönhető, amely lehetővé teszi, hogy viszonylag kevés repülő és teherautó is képes legyen megoldani az összetett feladatot. A csomagokat a feladás helyéhez legközelebb eső elosztó-központba szállítják, ahol szortírozásra és elosztásra kerülnek, még hajnali 4.30 előtt. A következő repülőtéren ismételt szortírozás után indulnak végcéljuk felé, és garantáltan megérkeznek még délelőtt 10.30-ig.

A konkurrenciaharc jegyében:-)

A globalizálódó világgazdaság újabb és újabb kihívásokkal szembesíti a FedEx menedzsmentjét. A konkurencia fokozódó nyomása alatt nem egyszerű fenntartani a versenyképességet. Smith stratégiai szemléletének és nagyszerű gyakorlati érzékének köszönhető, hogy az újszerű trendek megjelenése (pl. az Interneten keresztül lebonyolított kereskedelem) tovább erősítették cégének pozícióit. A Tajvanon megnyitott új elosztó központ, illetve a Kínába irányuló csomagküldés monopolizálása, valamint az internetes boltok számára szabadalmaztatott szoftverek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Fred által még egyetemistaként felvázolt vízió minden bizonnyal kiállja az új évezred kihívásait.

Tom Hanks, mint lelkiismeretes FedEx menedzser – részlet a „Számkivetett” című filmből

Ismerjen meg további nagy üzleti gondolkodókat!