Phil Knigth - a NIKE kitalálója és társalapítója(1938 - )
Just do it. Ez Phil Knight nagy találmánya, bár kétség kívül nem ő volt az első, aki felfedezte, mekkora jövedelemre lehet szert tenni, ha a sportot és a termékeket összekapcsolják. Az úttörő szerep Chris Von der Ahe-é, egy St. Lous-i sörfőzőé, aki miután látta, milyen szomjasak a baseball-szurkolók, 1881-ben megvette a közeli barnakenyér-raktárakat, és a lelátókon kezdte árulni a sört. Azóta a sport a világ egyik legjövedelmezőbb üzleti lehetőségévé nőtte ki magát: 1992-ben csak az Egyesült Államokban 2,1 milliárd dollárt költöttek a vállalatok különböző sportesemények szponzorálására, szemben azzal a 254 millióval, mellyel a művészeteket támogatták. Phil Knight a NIKE megalapítója korunk egyik legmerészebb vállalkozója. De ami talán ennél is fontosabb, egy valódi, több tízmillióknak hitet adó szellemiség megteremtője. Knight 1964-ben kezdett importált cipőket árusítani kocsijának csomagtartójából. '93-ban, mikor a NIKE részvények váratlan zuhanása miatt négy nap alatt 390 millió dollárt vesztett, megjegyezte, hogy ez a veszteség ugyanolyan "felfoghatatlan", mint az, hogy az az ötszáz dollár, melyet befektetett a keleti sportcipőgyártásba, a világ egyik leggazdagabb emberévé tette. A NIKE azzal vált naggyá - állítólag 200 pár NIKE cipőt adnak el a nap minden percében szerte a világon - hogy a termékek mellett egy sajátos üzenetet közvetített. Olyan üzenetet, mellyel aztán emberek tömegei azonosultak. A "Just do it!" életérzés közvetítéséhez persze hiteles emberekre volt szükség. A NIKE kétség kívül "legnagyobb dobása" Michael Jordan volt. Az a kilenc év, amelyet együtt töltöttek a NIKE aranykorának számít, és nem csak a sok milliárd dolláros bevételek miatt. Phil Knight, a milliárdos üzletember, és Michael Jordan a kosárlabda varázslójának kapcsolata mind a sport, mind az üzleti élet történelmi jelentőségű és maradandó eseménye. Amikor Jordan leszerződött, Knight már meg volt róla győződve, hogy ha a céget sikerülne tehetséges és sikeres sportolók képében megjeleníteni (és ezáltal a rajongók millióinak vágyait megtestesíteni), akkor elképzelhetetlen sikereket lehetne aratni. A sportolókból "régi, legendás" hősök válhatnának, hiszen az emberi nem legtisztább érzéseit testesítenék meg. Az emberek pedig hallgatnának rájuk, mert azt a hitet erősítenék, hogy igenis létezik valami ősi, nagyszerű tettekre való képesség, melyet a mindennapi élettapasztalatok, a csalódások és az általános értékzavar elhomályosít. "Senki sem magáért a termékért lelkesedik" - mondta Knight. "A terméket valami közvetlenebb és mélyebb dologgal kell álcázni." Ez a különös és erős üzleti kultúra azon az elgondoláson alapult, hogy egy gazdasági szervezet is lehet "nagyszerű".
Michael Jordan
Jim Riswold reklám forgatókönyvíró figyelmen kívül hagyta Jordan lélegzetelállító fizikai ügyességét, és a szuperhős mítosz helyett inkább kisfiús vonásokkal, érzékenységgel és a legjobb szívvel ruházta fel. A NIKE sztárgyártó gépezetét nem lehetett megállítani, és Jordanból hirtelen a gyerekek legjobb barátja vált. A siker a reklámokba való újabb befektetésre ösztönzött. Jordant újra és újra látni akarták, így a hirdetési kiadások néhány éven belül évi 20-ról 150 millió dollárra emelkedtek. Nem is csoda, hogy amikor nemrég a Newsweek közzétette az amerikai kultúra 100 legbefolyásosabb személyiségének listáját, Riswold, a "reklámkirály" előkelő helyen szerepelt a felsorolásban. "Phil és a NIKE egy álmot testesített meg bennem" - merengett visszavonulása előtt négy hónappal Jordan. Ezzel Knight is egyetért: "a NIKE sokkal több, mint egy üzlet - ez egy cég., melynek lelke van".
|
Bannerek |
 |  |  |  |
